�t�dik r�sz

„�dv�zlet City 17-ben”

A Half-Life 2 t�rt�nete csak a fontosabb helysz�nek neveit tartalmazta, de a konkr�t vil�gr�l egy sz� sem volt benne. Eredetileg �gy k�pzelt�k el, hogy Gordon Freeman bej�rn� az eg�sz vil�got: egy j�gbe fagyott haj�r�l egy v�zalatti b�zisig, Washingtont�l a K�zel-Keletig, egy csontokkal teli vil�gv�ge-pusztas�gt�l egy idegen er�d�tm�nyig. De ahogy telt az id�, a helysz�nek egyre egyszer�s�dtek, �s a megmaradtak is szorosabb kapcsolatba ker�ltek egym�ssal. Kett�s c�l vez�relte imm�ron a programoz�kat: a helysz�n legyen megd�bbent� �s l�tv�nyos, de ugyanakkor rendelkezzen a Half-Life hangulat�val is. M�r csak egy kis t�rt�nelmet �s h�tt�rsztorikat kellett hozz�adni, �s elk�sz�lt az �j vil�g: City 17 �s k�rnyezete.

City 17-r�l �ltal�ban

A v�ros architektorikus alapj�ul a fejleszt�k a folyamatosan fejl�d� eur�pai v�rosokat vett�k mint�ul. XIX. sz�zadi �p�letek, de a harmincas, negyvenes, s�t hetvenes �vek �p�t�szeti st�lusai is felfedezhet�k. Ezut�n belekevert�k n�h�nyba a Combine-ok keze nyom�t is.

Viktor Antonov: „Egy kelet-eur�pai helysz�nnel sokkal szeml�letesebben tudtuk �br�zolni a r�gm�lt �sszeoml�s�t, mint a sablonos „Amerika pusztul�sa” sztorival. Ha itt j�rsz, sz�mtalan inger hat r�d: a r�gi �p�letek, az �j �p�letek, a kommunizmus buk�sa… �s ez egy fontos t�rt�nelmi hely benyom�s�t kelti. Elhagytuk azt a fajta �br�zol�st, amely egy k�zkedvelt v�mp�ros j�t�k �ta Pr�g�r�l sz�letett, �s m�s aspektusb�l kezdt�nk hozz� a munk�nak. Maga a Half-Life is nagyon st�lusos volt, k�sz�nhet�en a m�diumnak �s a v�ltozatos helysz�neknek. Szabadon v�logathattunk volna a m�dszerek k�z�l. Sz�z sz�zal�kig realisztikus helysz�neket is alkothattunk volna, de nem tett�k meg. Sokkal jobb a maga sz�rre�lis, absztrakt fel�p�t�s�vel.”

City 17

Kezdetben f�nyk�peket csin�ltak k�l�nf�le orosz, bolg�r, �s rom�n v�rosokban. Ezut�n ezekb�l a grafikusok kihoztak egy nyomaszt�bb, sz�rre�lisabb vil�gk�pet.

City 17, ha megvizsg�ljuk a Valve Hammer nev� p�lyaszerkeszt�j�ben, nem is akkora nagy telep�l�s. A vas�t�llom�st�l a citadell�ig k�zvetlen�l �s gyorsan el lehetne jutni. M�gis, a j�t�kmenetben t�rt�n� fordulatok r�k�nyszer�tik a j�t�kost arra, hogy ker�l�utakon ker�lj�n �jabb veszedelembe.

A vas�t�llom�s el�tti t�r eredetileg j�val nyomaszt�bb lett volna, �s a kivet�t�k uralt�k volna a teret. Elnyom�st, hatalmat, �s f�ktelen kegyetlens�get sug�roztak volna. Kimaradtak a j�t�kb�l, csak�gy, mint a rovarszemekre hasonl�t� kivet�t�erny�k is.

A lepusztult h�zak elk�sz�t�s�hez el�bb a st�b tagjai Hammerben k�sz�tettek egy alacsony felbont�s� modellt, majd Softimage XSI-ben kidekor�lt�k �s virtu�lisan lerombolt�k.

Combine �zemek

Sz�mtalan elk�pzel�st v�gtak ki a j�t�kb�l, ilyen vagy olyan okokb�l. Egy r�m�lomszer� k�nyszermunk�s gy�rat p�ld�ul a j�t�kmenet oda nem ill�s�ge miatt. S�t, volt benne egy olyan gy�r is, ahol gyerekeket dolgoztattak volna, ez azonban az�rt maradt ki, mert a sztori szerint az embereket nemz�k�ptelenn� tett�k, teh�t nincs t�bb gyermekgener�ci� a F�ld�n. Ugyan�gy kimaradt a Vortigauntok energi�j�t elsz�v� er�m� is.

Inv�zi�s technol�gia

Anim�torok �s grafikusok tucatjai alkottak sz�mos vari�ci�t a Combine st�lusra. A legszembet�n�bb elem ezek k�z�l az �ri�si falak l�tez�se, melyek a j�t�kost �ton-�tf�len elk�s�rik. A grafikusok emellett mesterien k�sz�tett�k el azokat a jeleneteket is, ahol a Combine technol�gi�s �p�letek szinte r�n�nek az emberiekre.

Manhack Arcade

Volt, aki felvetette, hogy a repked� borotv�s robotok az�rt sz�lljanak �ssze-vissza, mert azokat elk�b�tott polg�rok ir�ny�tj�k, akik azt hiszik, hogy egy videoj�t�kkal j�tszanak. Ez pap�ron le�rva nagyszer� volt, de megval�s�t�sa k�zel lehetetlen �s r�ad�sul kegyetlens�g is lett volna.

L�gk�r�talak�t�

Ez a hely lett volna a j�t�k fordul�pontja, amikor is a l�zad�k �tvett�k volna az uralmat az �zem felett. Ezt a r�szt �t�rt�k, �s ma Nova Prospekt t�lti be ezt a szerepet. Kin�zetre az erdeti Combine st�lus megtestes�t�je volt. Aszimmetrikus fel�p�t�s�, g�mb�ly�tett fel�letekkel, ami kiemeli a termel�s sz�rny�s�ges �r�t.

Pusztas�g

A legt�bbet tal�n a City 17-en k�v�li r�szek v�ltoztak. Az elk�pzel�sek k�z�tt volt egy roncstemet�, kisz�radt tengerek, �ce�nok, melyeket egy teleportg�mb sz�v el. Az �sszek�t� elem a helysz�nek k�z�tt egy vas�tvonal volt, mely �sszek�t�tte City 17-et a l�gk�r�talak�t�val, a Dep�val, a Gul�ggal, �s v�g�l Nova Prospekttel. B�r k�r�l�tte minden m�s megv�ltozott, a vas�tvonal megmaradt.

A part

Eredetileg j�val �l�nkebb helyszennek sz�nt�k: anyahaj�kkal, sarki kutat�haj�kkal, haj��p�t� szerkezetekkel. B�r a helysz�n j�csk�n meg lett nyirb�lva, nem kiz�rt, hogy k�s�bb m�g felbukkannak valahol ezek az elemek.

Laura Dubuk: „Amikor a hatalmas m�gneses darut tervezt�k, leutaztam Seattle d�li r�sz�re, a kik�t�be, ahol t�bb tucat ilyen van. A min�l �leth�bb hat�s �rdek�ben lefot�ztam egy p�rat. A kabin bels� ter�t egy bulld�zer fot�ja alapj�n k�sz�tett�k el.“

Az eredeti tervek szerint Gordon a sztori vez�relem�nek sz�nt vas�ttal jutott volna el id�ig. Olyan vonattal, mint a t�bbi, mely ismeretlen rakom�nnyal ing�zik a v�ros �s k�rny�ke k�z�tt. A vonal ment�n dep�k lettek volna, ahol a vonatok �zeanyagot vesznek fel, �s rakodnak. Egy v�g�llom�s ideiglenesen k�zbej�tt volna,a tervezett L�gk�r�talak�t�n�l, amin ha kereszt�lverekedt�k volna magunkat, mehett�nk volna tov�bb Nova Prospekt fel�, szint�n vonattal.

David Sawyer: „Az ilyen helysz�nekn�l, mit a part, neh�z �sszeegyeztetni a m�v�szi hat�st a j�t�k�lm�nnyel. A j�t�kmenetbeli esem�nyek nem mindig k�t�dnek a m�v�szi �br�zol�shoz, �gyhogy valahogy odaill�v� kell tenn�nk �ket. Ez viszont gyakran a j�t�k�lm�ny rov�s�ra megy. A legt�bb p�ly�t m�r j� n�h�nyszor �tdolgoztuk emiatt. A leg�tletesebbekn�l a m�v�szi hat�s tov�bbi, zseni�lis �tleteket inspir�lt. Ilyen p�ld�ul a tengerparton a vas�ti hidas p�lya, ahol a m�v�szet �s a j�t�kmenet kit�n�en kieg�sz�tik egym�st.”

Egyens�lyteremt�s

Gabe Newell: „Sz�mtalan helysz�n van, amelyet kiv�gtunk. Magam sem tudn�m megmondani, hogy mi�rt, de ez ut�lag m�r �gysem sz�m�t. Ha valami kimaradt, legfeljebb jobban tudtunk koncentr�lni az apr� r�szletekre, vagy a m�r megl�v� dolgokra. �s itt a koncentr�ci�n volt a l�nyeg. Nemcsak az adott p�ly�t kellett �tl�tnunk, hanem annak a szerep�t is, a l�nyekkel, szerepl�kkel, fegyverekkel egy�tt. A legnagyobb ellens�g�nk az volt, hogy ha t�l buzg�m�csingok voltunk, �s nem figyelt�nk a t�rt�net eg�sz�re, hanem felel�tlen�l kidob�ltunk p�lyaelemeket. Amit ebb�l tanultunk, az az, hogy a kidobott f�lmunk�k cs�kkentik a kreativit�st, sz�munkra is, de m�g a j�t�kos sz�m�ra is.”

Pontosan az ilyen jelleg� munkav�gz�s �ldozata lett a l�gk�r�talak�t� koncepci�ja is, hogy a tervez�k jobban figyelhessenek az esetlegesen nagyobb kih�v�st ny�jt� helysz�nekre.

Citadella

Marc Laidlaw: „M�r a j�t�k legelej�n szembes�tj�k a j�t�kost a j�t�k legv�g�vel. Hiszen ha az elej�n j�l k�r�ln�z, k�s�bb ismer�snek fog tal�lni sok helysz�nt, �s ez�ltal jobban bele tudja mag�t �lni a szerepbe. Na ez az, ami nem siker�lt a Half-Life 1-ben, de k�tszer ugyanazt a hib�t nem k�vett�k el.”

Combine propaganda

Randy Lundeen: „Helysz�nekt�l f�gg�en k�v�nuk megteremteni a propaganda form�j�t �s m�rt�k�t. Vagyishogy t�kr�zze a helyi saj�toss�gokat. Ennek �rdek�ben a let�pkedett, �sszet�rt plak�tok se lettek volna ritk�k, ugyan�gy, mint az ez�rt keservesen meglakol� polg�rok. Ez szimboliz�lta volna azt, hogy a Combine-ok m�zesmadzagok n�lk�l is el�rik c�ljukat.”

Az utc�k

Viktor Antonov: „Val�s�gh� v�rost akartunk k�sz�teni, ez�rt az alapokt�l modellezt�k le az �p�leteket, k�sz�tett�nk sz�les sug�rutakat �s utc�kat, valamint kis sik�torokat is. Az�rt tartottuk ez ut�bbit fontosnak, mert ha valaki elutazik egy m�sik v�rosba, ezt biztosan nem l�tja bel�le, s ez n�veli a bele�l�s lehet�s�g�t.”

F�nyek

Kifejezetten nagy kih�v�s volt a csapat sz�m�ra, hogy a t�bbi j�t�kt�l elt�r�, egyedi, ugyanakkor val�s�gosnak t�n� f�nyeket hozzanak l�tre. Megfigyelhet� a k�l�nbs�g a k�ls� terek nyomaszt�, alkonyias hangulata �s a bels� terek helyenk�nt sejtelmes f�nyei k�z�tt.

Viktor Antonov: „A k�lvil�g kiss� �szies, lehangol� f�nyeit a bels� terekben kontrasztba �ll�tottuk az �les neonf�nnyel. A f�nyekbe egy kis h�tt�relemet is becsemp�szt�nk: a bels� terek f�nyei hideg f�nnyel vil�g�tanak, melyek ism�t csak a Combine uralom elnyom�s�ra terelik a hangs�lyt.”

Az �p�t�sr�l

Viktor Antonov: „A legnagyobb gondot az okozta, hogy hogyan tudjuk a sz�pen elk�pzelt terepeket a gyakorlatban megval�s�tani. Egy r�sz�nk az el�zetes terveket k�sz�tette pap�ron, m�g a t�bbiek egy modellez� szoftverrel pr�b�lgatt�k a lehet�s�geket. Elk�ldt�nk egy-k�t f�nyk�p�szt is, hogy val�s helysz�nekr�l k�sz�tsenek k�peket, �gy k�sz�lt el t�bbek k�z�tt Sz�fi�ban k�sz�tett k�pek alapj�n a tet�terek nagy r�sze. Ha elk�sz�lt az alap, akkor nekil�ttunk az ideill� text�r�kkal anyagot adni a falaknak. Majd a munka v�gezt�vel vil�g�t�si saj�toss�gokkal eg�sz�tett�k ki azokat.”

Vas�t�llom�s

A bevezet� jelenetet sz�nd�kosan tervezt�k meg ugyanolyanra, mint ahogy a Half-Life els� r�sz�ben volt. Azonban az els�n�l j�val r�videbb �s �letszer�bb lett ez a r�sz.

Aaron Barber: „A vas�t�llom�s az els� pont, ahol a j�t�kos szembes�l az ellens�ggel, ahol azt l�tja, hogy az idegenek uralj�k a vil�got, de az emberis�g m�g �llja valahogy a sarat.”

Viktor Antonov: „Eredetileg olyasmi vas�t�llom�st szerettem volna, mint az Alexandre-Gustave Eiffel-tervezte budapesti Nyugati p�lyaudvar, de a v�gs� v�ltozat m�r arra hasonl�t, mint amelyik mellett lakom P�rizsban.”

A nyit�jelenet szerint egy�bk�nt innen kell eljutni Kleiner laborj�ig. Mivel az eredeti terv szerint t�l macer�s �s sok�ig tat� lett volna ez a r�sz, ez�rt ma m�r egyszer�en a vas�t�llom�s h�ta m�g� kell csak eljutni.

Dr. Kleiner laborja

A helysz�n tele van interakci�ra b�rhat� t�rgyakkal, amikkel a nyughatatlan j�t�kos kiv�l�an elsz�rakozhat.

Dhabih Eng: „Olyan apr�s�gokra kell gondolni, mint biztons�gi monitorok, egy mini-teleport, az asztalokon csupa kis m�ty�r, amit mind fel lehet venni, vagy ak�r eldobni.”

Csatorn�k

Dario Casali: „Kezdetben a csatorn�kat telepakoltuk volna j� sok ellens�ggel, de azt�n r�j�tt�nk, hogy ez nem lenne t�l �lvezetes egy id� ut�n. A j�t�kos elsz�guldott volna mellett�k, �s akkor hi�ny�rzete t�madt volna, mi�rt nem v�gzett vel�k, net�n nem �rezte volna �gy, hogy az adott p�ly�t m�r �tvitte. �gy azt�n n�h�ny teszter�nk javaslat�ra ez a r�sz �t�r�sra ker�lt.”

Eli laborja

A tud�s f�hadisz�ll�s�nak v�gleges hely�t csak hosszas egyeztet�sek ut�n tudt�k helyrerakni. Eleinte volt az egy haj� rakter�ben, megint m�skor egy rejtett szikla�regben, f�gg�kertekkel meg f�ldalatti kutakkal. Az egyetlen dolog, ami nem v�ltozott, az a kisug�rz�s, hogy ez a hely b�k�s, meleg, �s a k�lvil�g vesz�lyei el�l b�rmikor ide lehet rejt�zni.

Ravenholm

Dario Casali: „Ravenholm m�r csak az�rt is r�miszt�, mert a j�t�kos seg�ts�get v�rna, ehelyett az �sszes volt sz�vets�gese �l�halottk�nt ellene fordul. A f�lelem�rzetet er�s�ti, hogy a v�ros el van z�rva a k�lvil�gt�l �s a Combine fenyeget�st�l, de egyszersmind szerves r�sz�t k�pezi City 17-nek.”

M�v�szek �s grafikusok egy nagyobb csoportja dolgozott �ssze ezen a p�ly�n. K�l�n�sen azok a r�szek ig�nyeltek csapatmunk�t, mint a csapd�k vagy az interakt�v t�rgyak.

Nova Prospekt

Klasszikus elk�pzel�se alapj�n, miut�n a j�t�kos �tk�zd�tte mag�t a L�gk�r�talak�t�n, mehetett ebbe az �zembe, ahol az embereket g�pek m�dj�ra �talak�tj�k. A t�rt�net folyamatoss�g�ra jellemz�, hogy m�g a j�t�k legelej�n minden eg�szen emberi, addigra a j�t�k v�g�re m�r szinte aCombine technol�gia a m�rvad�, ahogy ezen a p�ly�n j�l l�tszik.

Egy r�sz, a Gunshipek hatalmas hang�rja id�k�zben m�ret�t tekintve j�csk�n �sszezsugorodott, mint az egyetlen dolog az eredeti koncepci�b�l, ami nem olyan lett, mint eredetileg gondolt�k.

Teleportok

Ahogy a j�t�kos egyre el�r�bb halad a sztoriban, �gy tal�lkozik emberekkel, mint idegen l�tform�k tucatjaival. Ezt emeli ki a teleportrendszer, mely Kleiner �s Eli laborj�ban megtal�lhat�, �ton-�tf�len egy-egy zugban, Nova Prospektben, �s persze a Citadel sz�v�ben. B�r szerencs�re kin�zetre meglehet�sen egyform�knak t�nnek, a grafikusoknak nem volt t�l egyszer� feladatuk.

A v�ros hangulata

City 17-ben visszat�r� elemek is felbukkannak. Antenn�k, dr�tok, f�stfelh�k, ezek a legjellemz�bbek. S�t, vannak olyan r�szek is, melyeket eredetileg csak messzir�l l�thattunk volna, de k�s�bb a hangulat fokoz�sa �rdek�ben beker�ltek a j�t�kba. Ilyen a tet�teres p�lya.

Viktor Antonov: „H�romf�le m�ret� t�rgyakb�l �p�tett�k fel a p�ly�kat. Vannak nagyok, k�zepesek, �s kicsik. Ezek k�z�l v�lasztottunk hosszas m�rlegel�s ut�n. Legel�sz�r ker�ltek be a nagy objektumok, mint p�ld�ul a h�zak vagy falak, azut�n a k�zepes m�ret�ek, mint a f�k vagy antenn�k, �s legv�g�l olyan apr�s�gok, mint a poszterek a falakon.”

Ami a posztereket illeti: k�ls�re a vil�gh�bor�s amerikai �s orosz plak�tokra hasonl�tanak. Sz�muk azonban j�csk�n megcsappant, mi�ta a tervez�k ink�bb Breen kivet�t�s besz�deit kezdt�k el prefer�lni.

Randy Lundeen: „K�t �vnyi munka alatt �sszegy�lt 4-5000 text�ra �s 2-3000 modell. M�r meg sem tudom sz�molni. Annyi biztos, hogy j�csk�n t�bb k�sz�lt, mint amennyire sz�ks�g�nk volt. J� sokat is viccel�dt�nk azon, hogy de j� lenne elpasszolni ezeket valakinek.”

Citadella

Bels� ter�t a totalit�rius rezsimek �p�t�szeti st�lusa inspir�lta. Jelent�s elt�r�s viszont, hogy minden helyis�g aszimmetrikus, ami nyomaszt� �rz�seket kelt. K�ls�re pedig eleinte r�gim�di eur�pai �p�letre hasonl�tott. Ak�r egy torony.

Az a r�sz, amikor l�that�, hogyan alak�tj�k �t az embereket Combine rabszolg�kk�, nagyon pontos kialak�t�st ig�nyelt. Eredetileg m�r a j�t�k elej�n l�thattuk volna. A Valve tervez�i azonban ragaszkodtak hozz�, hogy m�g a v�gleges v�ltozat se �ruljon el t�l sok mindent.